Június beköszöntével nálam hivatalosan is nyár van. Ezzel megindul a bejegyzésdagály és első héten a videós kotentokat fogom feltérképezni, hogy valahogy pótoljam a Körmendi Gáboros juj.hu aranykort. Előre szólok, hogy hálistennek van remény, de először a szarokkal kezdjük.

Y Diagnózis – Projekt Z

Az Y diagnózis egy éve indult (talán), amikor meglepően értékes és az én szempontrendszerem szerint felettébb érdekes videoanyaggal jelentkeztek, igaz meghatározatlan időközönként. Akkor még az Y generáció fattyairól, melynek talán én is torzszülöttje vagyok, na azokról szólt a dolog, hogy piázunk, hogy drogozunk, hogy szégyent hozunk drága szüleink fejére. Tudjuk, a szokásos lemez, csak most a témában és az éjszakai életben is jártas legalja emberek lettek megkérdezve. Volt benne egy eredeti fiatalosság  (mert fiatalok csinálták) egyéniség  (mert a Fókusztól eltérő módon közelítette meg az adott témákat) és így az összkép, az őszinteségbe burkolt mondanivaló teljesen hiteles volt. A kezdeti időkben nem akartak egy videóra nagyon szoros koncepciókeretek között úgy csűrni-csavarni a riportmenetet, hogy az jöjjön ki, amit ők az irodában faszán megálmodtak, hanem volt egy ötlet és elmentek forgatni és lett belőle valami. Jó ez most nagyon le lett egyszerűsítve, nyilván volt egyeztetés, mi mehet le, kit kell megkeresni, ki vállalná, hogy egyáltalán megszólal a téma kapcsán és így tovább. Erre most mi van? Az emberi selejt Z generációval foglalkoznak a hétköznapokban nem több mint két percben, és ez bizony szar.

Folyt. köv. →

(tovább…)

Drága Hölgyek,

ez most fájni fog, mert kegyetlenül őszinte lesz.

Vannak azok a jól ismert sztereotip besorolások melyekbe a megcsalt, megkeseredett, hosszú évek óta nőtlen vagy éppen még szűz férfiak szokták a nőket könnyű szerrel beskatulyázni. Alábbiakat kívánom – a teljesség minden igénye nélkül – felsorolni és azok esedékességét megmagyarázni. Kezdjük is a legerősebbel.

# MINDEN NŐ KURVA

Újfent nyomatékosítanám, hogy ezeket nem én mondom, nem én találom ki. Aki eltipegett már egy kocsmapultra boruló enyhén, vagy éppen totál bebaszott figura mellett, az sanszosan hallhatta már az alábbi mondatot. Szóval a nők azért kurvák, mert feltételezés, illetve szemtanúk szerint, mert nyilvánvalóan más fickóknak kelleti magát, ne adj isten még beszélget is velük, melynek során elég, ha az illető hölgy – teszem azt egy buliban  6-7 percre eltűnik, máris lehet feltételezni, hogy a klub vécéjében, a klub mögötti parkolóban, a kocsiban, a táncparkett kellős közepén, egy félreeső sarokban tárogatózott, oboázott és vette végig az egész káma-szutrát egy szerencsés uriemberrel. Ezt a tévképzetet erősíti a férfiak viselkedése, miszerint egy jó koktélra való meghívás az már kőkemény pettingnek minősül, onnantól sima ügy, csak tűz közelben kell maradni és bárgyú képpel vigyorogni. Külső szemlélőként igaz hát, hogy minden nő kurva, de azt a megfigyelő sem tudhatja, hogy a kiszemelt, ringyónak titulált nő mennyi ideje nem volt férfival, hogy hány whisky colára hívták már meg az este folyamán mire sikerült levetkőznie gátlásait és strasszos ruháit.

Folyt. köv. →

(tovább…)